Új hónap, új hét, új élmények

Május első napja itt is munakszüneti nap volt, így csak kedden kezdtük a munkát. Hétfőn még tettem egy kis kirándulást az Alhambrához, ahol a visszafelé vezető úton ücsörögtem kicsit egy csobogó vízesés mellett. Nagyon megnyugtató volt a hosszú hétvége után. 

Kedden elkezdtük az előkészületeket a 28-i standhoz. Délelőtt az irodában voltunk délután pedig már itthon folytattuk a munkát. 

Hogyan másoljunk szépen :D

Szerdán a Día de la Cruzon vettünk rész, csütörtkön pedig Didivel ketten kezdtük a poszter készítést. Daniel is jött érdeklődni, hogy, hogy haladunk. A követező hetek, hónapok menetét is felvázolta nekünk, aminek nagyon örültünk. Mindketten Didivel szeretünk előre tervezni, és bár nagyjából tudtuk mi lesz a  munkánk, sokkal tisztábban láttuk ezek után mi is lesz a feladatunk. Türelem türelem rózsát terem :D Azt gondolom jómagam is egyre flexibilisebb vagyok, és ha valami nem úgy alakul, mint ahogy vártam, előre gondoltam, nem esem kétségbe és vágom magam a földhöz :D A közös munka a türelemre és a megfelelő kommunikációra is tanít. Folyamatosan fejlődünk és csiszolódunk. 

Péntek esti

 Pénteken beváltottuk a csekkünket. Ennek a menete elég furcsán és viccesen alakult. Tudtuk, hogy hova kell mennünk, hiszen a áprilisi csekket is már mi váltottuk ki. Persze nem mehet minden simán. Tovább irányítottak minket egy mási heyre, mondván 1 hónap alatt átrendeződtek a dolgok és a csekkeket nem itt tudjuk kiváltani. Ott kiderült, hogy nem is tudjuk csak úgy kiváltani, mint ezelőtt egy hónapja, hanem bankszámlát kell nyitni... Nagy szomorúan mentünk haza felé, de aztán eszünkbe jutott, hogy miért ne próbálhatnánk meg ugyan ennél a banknál, csak másik helyen a városban. Végül sikerrel jártunk... A hölgy nagyon kedves volt és semmi problémát nem okozott, hogy megkapjuk a pénzt. Az irodában folytattuk a tennivalókkal és délután még arra is maradt időnk, hogy felkeressünk pár hobby boltot, a standhoz szükség további eszközök vásárlására. Végül egy hatalmas kínai üzletet találtunk, ahol a ruháktól kezdve, a kézműves kellékeken át a konyhai kiegészítőkig minden volt. :)

Már este éreztem, mikor még az irodában voltunk, hogy kezd fájni a fejem és annyira nem éreztem jól magam, de gyógyszert bevenni nem akartam, így az esti séta mellett döntöttem. Útközben egy kis elemózsiát is beszereztem és elsétáltam a kedvenc helyemre a Paseo de los Tristeshez. Esti utcazene, kivilágított Alhambra... Először nagyon nehéz volt elcsendesíteni a gondolataimat, de aztán sikerült relaxálnom kicsit. Haza felé még beugrottam egy pizza szeletért, ahol nagy örömömre spanyolul tudtam válaszolni a 'mióta vagy itt' és 'meddig leszel itt kérdésekre'. :D Bár csak pár mondtad volt már megérte venni egy pizzát :) Bár hetekkel később történt, nemrég az utcán sikerül útbaigazítanom egy idősebb házaspárt és még azt is megosztottam velók gyakorlás képp, hogy önkéntes vagyok itt és fiatalokkal foglalkozunk. Step by step :)

A héten sikerült minden nap jógáznom, illetve Almásy Csilla youtube videóját követve is kicsit elkezdeni formába hozni magam. Nagyon jól esett. De aztán az egyhetes training alatt nem igazán sikerült folytatni a megkezdett munkát. Dani jót is nevetett rajtunk, hogy vittük a kis jóga matracunkat, mondván egy 10-20 percünk csak lesz gyakorolni kicsit. Nem volt... :D 

Már matrac is van, nincs több kifogás

Training elötti churros

Új bicikliiii